Róma kétségkívül a világ egyik leghihetetlenebb városa, de ahogy minden turistáktól hemzsegő helyen, úgy sajnálatos módon itt is átverések sokasága merül fel. Ettől függetlenül a fővárost vétek kihagyni, viszont érdemes az utazásnak felkészülten nekivágni. Bízunk benne, hogy ez a rövid összefoglaló segíthet ebben. Tekintsünk meg öt tipikus római átverést!

1) Fotó a gladiátorokkal

Az antik Róma látványosságai környékén sétálva szinte biztosan találkozunk majd gladiátoroknak öltözött férfiakkal, akik nagyon szívesen akarnak velünk fotózkodni. Az egyetlen hátulütő, hogy természetesen nem ingyen csinálják, és bár alapesetben egy turista csak néhány eurót bukik általuk, 2022 augusztusában és szeptemberében olyan esetek is történtek, amikor néhány utazótól 500 (!) eurót kértek el egy fotó miatt (azóta a „gladiátorokat” letartóztatták).

A lényeg: gladiátorokkal fotózkodni turistacsapda – és amúgy is közhely –, ha valaki nem akar fizetni, ne tegye.

2) Belépőjegyek 

Róma egésze egy múzeum, viszont nem kevés (fizetős) művészeti és történelmi látványosság otthona is. Nem csoda, ha egy utazó kíváncsi ezekre, ám érdemes felkészülten nekivágni a látványosságoknak.

Nem ritka ugyanis, hogy kétes alakok tartózkodnak a főbb múzeumok körül, akik természetesen megkörnyékezik a gyanútlan turistákat, gyakorlatilag bármit megígérve: olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb belépést, egyedi túrákat, mindenféle kedvezményt és érdekességet. Persze hamar kiderül, hogy az esetek többsége átverés: az adott személyek legtöbbször nem hivatalos munkatársak, így egyetlen céljuk a nyerészkedés. Lehet, hogy sikerül általuk bejutni, de valószínűleg csak magas összegért cserébe, így az exkluzív bánásmód helyett inkább bosszankodás az eredmény…

A jegyvásárlással kapcsolatos információk minden esetben elérhetőek online (általában angol nyelven is), így belépőjegyeinket beszerezhetjük akár az interneten keresztül, akár személyesen – de már pontosan ismerve a követendő lépéseket.

3) A turistacsapda éttermek

Olaszország kapcsán mindenkinek a legfinomabb ételek és leginkább hangulatos éttermek jutnak eszébe. Itália viszont a valóságban nem feltétlenül az, amit a filmekben vagy videókban látunk, még úgy sem, hogy az olasz ételek tényleg a legfinomabbak a világon. Sajnos el kell ismerni, hogy Rómában, különösen a legnépszerűbb helyeken, nagyon sok turistacsapda étterem található. A csapdákat 2 kategóriára osztanám:

Az első kategória önmagában nem konkrét átverés, ugyanis a vendég megkapja az ételt az előre meghirdetett áron, és talán élvezi is az ott töltött időt. Itt csak az illúzió jelenti az átverést, hisz valaki egy nagyon középszerű és nem autentikus ételt fog kapni amúgy meglehetősen drágán sok más turista társaságában. Ezek az éttermek tipikusan a leglátogatottabb látványosságok környékén találhatóak, olyan helyek, ahol mindenféle olasz fogás megtalálható (minél hosszabb egy menü, annál nagyobb a veszély!), illetve aminek a környezete a tipikus sztereotip olasz imázst képviseli.

A második kategória ezzel szemben nyít csalás: egyes éttermekben megtörténhet, hogy nem tüntetik fel a termékek árát, és különösen sokat trükköznek az italok kapcsán. Nézzünk egy példát: valaki bemegy egy étterembe, azt látja, hogy egy pizza 10-12€, így úgy gondolja, hogy az adott hely meglehetősen jutányos. Sokszor viszont az italok ára nincs feltüntetve, így lehet hogy a pizza csak 10€, de ugyanannyiba kerül egy dobozos kóla is. A másik népszerű trükk a szervizdíjak kapcsán jelenik meg: olasz éttermekben rendszerint találkozhatunk az úgynevezett copertóval, ami egyfajta szervizdíj (asztalfoglalási díj). Ennek ára nem minden étteremben megegyező, viszont alapvetően egy 2-3 eurós tételben kell gondolkodnunk. Amennyiben a szervizdíj valamilyen oknál fogva ennél jelentősen magasabb, akkor szinte biztosan átveréssel nézünk szembe.

Rómában több száz kiváló helyen ehetünk, érdemes egy kis kutatómunkával nekivágni az utazásnak, és főszabályként kerülni a látványosságoknál található helyeket. Az sem rossz ötlet, ha kiindulópontként a szállásadótól, helyiektől érdeklődünk – simán lehet, hogy a legjobb kerületi étteremben találjuk majd magunkat. Ha pedig az internetes értékelések és a helyiek is ugyanazt javasolják, megütöttük a főnyereményt!

4) A barátságkarkötő

A barátságkarkötő a rózsa-átverés (következő posztban részletezzük) egy változataként is értelmezhető. Általában afrikai személyek a legnépszerűbb római helyszíneken különböző kérdésekkel állítják meg a turistákat. Furcsa módon a kérdéseiket nem igazán gondolják át, főként azt kérdezik a turistáktól, hogy afrikaiak-e, na meg „érdeklődnek” afelől, hogy hogyan érzik magukat az örök városban.

Az átverés lényege, hogy a beszélgetés egy szakaszán az újdonsült barátságra hivatkozva egy barátságkarkötőt adnak át a turista számára. Természetesen ez elmondásuk alapján kizárólag egy baráti gesztusról van szó, ám nem sokkal később megjelennek a telefonok, a karkötőt átadók pedig legtöbbször egy gyerek képét mutatják, és arra hivatkoznak, hogy bár a karkötőt barátságból ingyen adták, mégis szükségük lenne egy kis pénzre a szegény vagy beteg gyerek számára.

A végkimenetel hasonló: ha valaki nem ad pénzt, már nem barát, így a karkötő sem jár. Kényesebb helyzet, amikor egyeseknek kérdés nélkül a csuklójára kötik a karkötőt, és nem biztos, hogy azt könnyen le tudja magáról venni, így a kínos helyzet közepette fizetni kényszerül. Ritka esetek során a karkötős személyek agresszívvá válnak, de általában ez nem így van: el kell ismerni, nagyon jó mesemondók, vidámak, szívesen beszélgetnek, de nem barátságot, hanem pénzt akarnak.

5) A híres rózsák

Talán a legnépszerűbb római átverések egyikével fejezzük be listánkat. A történet meglehetősen egyszerű: (legtöbb esetben) dél-ázsiai árusok hatalmas csokor rózsákkal járnak a turistacélpontok közelében, majd amikor megfelelő alanyra találnak, átnyújtanak számára egy szál rózsát.

De mi ezzel a gond, miért ne akarna valaki kapni, esetlegesen venni egy rózsát? Az egyetlen probléma, hogy a rózsát átadók meglehetősen piszkos stratégiát alkalmaznak, hisz azt mondják, a virág ingyenes és ajándékként szeretnék átadni, miközben meglehetősen erőszakosan próbálják azt az ember kezébe nyomni. Persze ha valaki átveszi, hamar kiderül, hogy nem ingyenes rózsáról van szó: az árus azonnal pénzt kér, ha pedig nem kap, akkor követni kezd, egyre erőteljesebben kérve a fizetséget. A történet vége általában az, hogy valaki vagy fizet, vagy visszaadja a virágot.

Természetesen nem egy drámaian nagy átverésről van szó, de ha valaki rózsát akar kapni, készüljön arra, hogy az nem ingyen van.

Persze átverések sorát lehetne még részletezni – például a vasútállomások automatáinál „segédkezőket”, a taxis hiénákat, vagy épp a kamu rendőröket –, de mielőtt valakinek végleg elmenne a kedve Rómától, érdemes leszögezni, hogy egy kis tudatosággal ezek jelentős többsége könnyen leküzdhető, így ne aggódjunk, legyünk figyelmesek és élvezzük a római csodát.